A domain nevekkel ugyanúgy lehet élni és visszaélni, mint az informatika világának majd minden elemével. Két nagyobb szervezet szokott a domain név foglalásokra vonatkozó vitákban dönteni.

Az egyik az Egységesített Domain Név Vita-Megoldó Alapelv (UDPR) fóruma, a másik pedig a Világ Szellemi Tulajdonának Szervezete (WIPO). A napirendre kerülő viták 90%-a rendre valamelyik világmárka másodrendű domain neveinek jogtalan megszerzéséből adódik.

Hogyan károsítják meg a jogtulajdonosokat és az átlagembert a domain bitorlók?

A közösségi médiában gyakorlata találhatunk olyan weboldalak hirdetéseit, amelyek valamely híres hangszer, műszaki vagy ruházati márka termékeit indokolatlanul olcsón árusítják, és ezen weblapok struktúrája és felépítése általában más, az adott oldaltól függetlenül – de teljesen jogszerűen – működő online vállalkozások weblapjainak egyszerűsített másolatai.

A jogbirtokosok, habár megfelelő érvekkel képesek alátámasztani követeléseiket, a gyakorlatban csak nagyon ritkán tudják bizonyítani az igazukat.

Példának okáért egy kamu webshop csupán pár hétig működteti a honlapját, gyors hirdetési kampányokat futtat – majd amilyen hirtelen bukkant fel, úgy is tűnik el, méghozzá nyomtalanul, csak hogy nem sokkal később már egy másik szolgáltatónál, másik domain névvel indítsák el újra az átverős oldalukat. Persze itt ismételten csak rövid ideig futtatják a látszat-vállalkozásukat, ám ez alatt az idő alatt is rengeteg embert károsítanak meg.

Ha biztosra akar menni, olyan szolgáltató bízzon meg a domain regisztrációval, mint amilyen a DoclerNet is, amelyik minden körülmények között kiemelten figyel az ügyfelei jogaira és érdekeire!

Hogyan lehet indexre tenni a becsapós domaineket?

Ahhoz, hogy egy oldal, amelyet jogtalan szellemi tulajdon birtoklással vádolnak, valóban felkerüljön arra a listára, amelyek a keresőmotorok és a vírusirtó-programok kártékony oldal adatbázisát adják, a felperes oldalaknak képesnek kell lenniük vádjaikat egy legalább két fordulós teszten bizonyítani.

Az első fordulón mindenképpen képesnek kell lenniük annak bizonyítását, hogy a vádlott oldal valóban jogtalanul birtokolja a kérdéses szellemi termékeket vagy jogtalanul birtokolják az adott márkához kapcsolható domain nevet.

Mint már említettük, nem mindig képesek az oldalak bizonyítani, hogy jogos a követelésük. Sok esetben a márkát birtokló felperes hitelességén múlik, hogy a vádlott oldal mennyire képes magát védeni a támadásokkal szemben.

Nem minden jogtalan domain birtoklás átverés

Gyakorta ráadásul szimplán arról van szó, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott domain név nagyon hasonlít egy másik oldalon található márka nevéhez és ez összezavarja az adott vállalkozás keresőoptimalizációját – amiért ugye elég sokat is fizetnek a cégek, ezért pedig igyekeznek megszüntetni az amúgy ártalmatlan konkurenciát.

Ennek a leghíresebb példája az Apple márkanév, amelyet a világvezető tech óriás mellett a Beatles azonos nevű kiadója egyaránt visel, és évtizedekig tartott (1978 és 2006 között) a jogvita közöttük. Az előbbit a per kezdetén Apple Computers-nek nevezték a kiadót pedig Apple Corps-nak.